Kiemelt bejegyzés: Folyóiratok - ingyen
Tőmondatok
2010. január 31., vasárnap 03:28:35
Ez freeblog.hu vezércikk! |:.:| 5 komment, mondom én is!
[Mindennapi] Hajnal 3. Kinn állsz a hóesésben. Nem esik. Szakad. Kigombolt kabát. Zaj. De nem érzed. Csend. Béke. Nyugalom. Nagytemplom. Bár ateista vagy. Vagy valami hasonló. De még mindig hóesés. Minta. Más. Mindig más. Nem fázol. Egyszerűen csak szereted. Elbűvöl. Tudod, még egyszer ilyet nem látsz. Sohasem. Mert az életben nincs két egyforma pillanat. A déja vu marhaság. Azt csak képzeled. De most ott vagy. Esik a hó. Még mindig nem fázol. Mert szereted. Nem tudni miért. Ott vagy. Nem. ITT vagy. A tiéd. A város. A tér. Szereted. Mert a tiéd. Hó. Nyakon öntenek vízzel. De nem ébredsz fel. Csodát látsz. Nincs két egyforma pillanat. Átéled. Valahol itt a vége. Kezdődik. Porszem vagy. Kicsi. Nagy. Nem érdekes. Érzed magad.
Esik a hó. Otthon vagy. Te. Én. Tiéd a város. Az enyém. Viszonyítasz. De jó ott állni. Lenni. Létezni. Hó. Kell. És esik.
Miért? De miért? Nem számít. Meg lehet magyarázni. Kérdezel. Valaki tudja rá a választ. Talán elmondja. De még mindig hull. Ott vagy. Érzed magadon. Sercegés.
Otthon vagy. Elfogadod a világot. Tudod megköszönni.
Hazamégy. Megírod. Megírom. Én. Utána jössz te. És elolvasod. Talán érted. Megérted. Vagy nem. Rád bízom.
Én ott voltam. Az enyém. Csak... Szeretném, ha tudnád. Esetleg megértenéd.
Ha nem... Nem baj. Ha kérdezel... Elmondom.
Hópelyhek vagyunk.
Szöszmötölte: PozAko. |:.:| Direkt link.
Címkék: Debrecen, élet, érzelmek, PozAko
Kategóriák: Mindennapi
Téridő
2010. január 24., vasárnap 23:17:49
Ez freeblog.hu vezércikk! |:.:| 3 komment, mondom én is!
[Művészeti] Talán már volt szó róla, de egyik kedvenc szerzőm Philip K. Dick. Ha beleolvas az ember az életrajzába, rájön, hogy nem volt egyszerű figura, és ebből is fakad az alternatív valóságok iránti specialitása, a drogok, az emberi psziché és a vallás különböző aspektusainak folyamatos vesézése.
Most legutoljára a Várjuk a tavalyi évet című könyvét olvastam el, amiről az értékelést itt lehet elolvasni.
Erősen javallt olvasmány.
Szöszmötölte: PozAko. |:.:| Direkt link.
Címkék: filo, könyv, kultura
Kategóriák: Művészeti
Belül más
2010. január 6., szerda 23:24:53
Ez freeblog.hu vezércikk! |:.:| 5 komment, mondom én is!
[Emberi] Nem rajtam múlik. Kívülről jön. Bekerít, magába foglal, még ha csak a maga virtualitásában is. Tényleg kívülről jön, de én élem meg. Akkor mégis lehet, hogy tévedek. Kopernikusz (is) bebizonyította, hogy nem a Föld a világ közepe, ergo a Föld fia, az ember sem lehet az. Én sem. Mégis, egy pontot ismerek, amihez ezt a decentralizált világot (hisz hol a közepe?) az ember viszonyíthatja: csak saját magához képest tudja elképzelni, megélni, érezni. Szóval közöm van hozzá, mégsem tudom azt mondani, hogy rajtam múlik. Nem lenne igaz. Bármi, ami történik, az ember teszi magával? Nem hinném, az túl egoista lenne. Kívül más, belül én. A más viszont valószínűleg ugyan így éli meg a maga világát. Legfeljebb megadja magát a kintnek. Pedig minden magunkban dől el - legfeljebb odahatunk másokra is. Akik talán ugyan így fogják megélni, és ezzel a kör bezárult. Tehát végtelenné is vált. Pillangó-effektus? Sosem érnénk a végére. Bár a körnek nincs is vége.
Szóval kívülről jön. Nem rajtam múlik. Megvezet, meghat, lefáraszt, feldob. A másé. A más. A másik. Talán jobb lenne nélküle.
De hiányzik.
(Nem baj, ha nem érted. Én sem.)
Szöszmötölte: PozAko. |:.:| Direkt link.
Címkék: emberi, gondolatok, PozAko
Kategóriák: Emberi
Steampunk
2009. december 21., hétfő 20:55:24
Ez freeblog.hu vezércikk! |:.:| 4 komment, mondom én is!
[Művészeti] Nemrégiben (de) megosztottam egy fényképsorozatot a delicious.com-on, ami természetesen automatikusan kikerül a
FaceBook profilomra is, ahol
krlanyka bekommentelte, hogy tegyem ki a blogra is. (Aki a fentiket megfejti, azt kisorsoljuk. ;])
Most lőn.
A steampunk meghatározása itt olvasható a Wikipedián.
És mivel a képek beszédesebbek, vessetek egy pillantást ide.
Szerintem jóság. ;]
Szöszmötölte: PozAko. |:.:| Direkt link.
Kategóriák: Művészeti
Levelezés
2009. szeptember 28., hétfő 22:47:19
Ez freeblog.hu vezércikk! |:.:| 8 komment, mondom én is!
[Mindennapi] Többek között két dolgon morfondíroztam mostanában. Kezdjük a nehezebbel.
Volt anno 1995-ben egy, az Intel közreműködésével létrejött ajánlás (RFC1855, magyarul itt), amely az interneten történő egy-egy, egy-több stb. irányú kommunikációra vonatkozott. Hangsúlyoznám, hogy ajánlásról, nem szabályról vagy törvényről van szó. Lényegében ugyan arról van szó, amit normális körülmények között is betartunk, ha mással beszélünk, vagy levelet írunk neki. (Már ha van valaki a Kedves Olvasók között, aki szokott még levelet írni. Megjegyzem, papíron is is nagyon ritkán szoktam, eltekintve a hivatalos levelektől, de ez most nem tartozik ide.) Érdemes elolvasni, nem hosszú, de tanulságos.
Érzésem szerint számít, ha egy levelet/e-mail-t megszólítással kezdünk, nem hagyjuk benne az előző levélváltások teljes szövegét - a továbbküldött levelek komplett címzettlistájáról nem is beszélve, ami már a jogosulatlan adatkezelés határait súrolja - és elköszönéssel, "aláírással" zárjuk. Még abban az esetben is, ha például a GMail gyakorlatilag csevegésként jeleníti meg a levélváltásokat.
Csak gondoljuk végig, hogy egy odavetett üzenetnek mennyire "örülünk", és mennyire másképpen esik, ha emberszámba vesz minket a kommunikációs partner. Mennyi időt és energiát lehet spórolni azzal, hogy ha a felesleges idézeteket nem kell végignyálazni, vagy kibányászni belőle az író közbeszúrt mondatait. Nagyjából létezik 4 ökölszabály, amit ha már betart a Kedves Szerző, sokban megkönnyíti az ember alapvető igényét, a kommunikációt.
Tudom, hogy vesszőparipám, de az egy-több irányú kommunikációban sokat számít, ha egymásnak ismeretlen embereknek nem adjuk ki az e-mail címeket. Figyelembe véve a spam és vírusveszélyt, már jobban jár mindenki. Szerintem ez nagyjából lefedné azt, ha boldog-boldogtalannak kiadnánk egy harmadik ember telefonszámát.
Erre találták ki a BCC/titkos másolat intézményét, ami annyit jelent, hogy ha több embernek küldünk e-mailt, akkor a a címzettek nem látják - és nem is kapják meg - a többi címzett címét.
Mielőtt továbblépnék a bejegyzés elején jelzett másik gondolatmenetemre, be kell valljam, hogy olyan dologról fogok írni, amiben én is nyakig ludas vagyok. Ez pedig a levelezésre, mint folyamatra vonatkozik.
Lássuk be, _igazán_ levelet írni nem lehet "csak úgy". Ha komolyan gondolja az ember, akkor bizony neki kell ülni, ki kell találni, és meg is kell fogalmazni a mondandót. Ez időt igényel, amiből - közhelyesen szólva - manapság nem sok áll rendelkezésre. Saját tapasztalataim szerint ezért fordult elő, hogy egyes válaszokkal hónapokat is késtem. (Egy ilyen kellemetlen helyzet pótlására ma kerítettem sor, ebből is fakad ez a bejegyzés.) Kellemetlen ez mind az írónak, mind az olvasónak (a vicces valahol az, hogy minden egyes levélírásnál ezek a szerepek felcserélődnek ;]) pedig ez egy jó intézmény. Keretet ad, lehetőséget a strukturált véleménycserére, esetleg vitára, de véletlenül sem a veszekedésre. Tapasztalataim alapján igen jól meg lehet ismerni így egy másik embert, és szabadságot is ad arra, hogy a levelező akkor fejtse ki a gondolatait, amikor ahhoz megfelelő állapotban van; értsd: összpontosítani tud a mondandójára, nem indulatból, de érzelmekkel tudja kifejezni a gondolatait, és arra válaszol, amit (is) kapott.
Lehet ez még sokáig ragozni, de a lényeg szerintem valahol ott van, hogy a levelezés kiváltása az e-mail-ezéssel az egész levelezés "intézményét" lényegét ölte meg. Hiányzik az írás, az önkifejezés ezen formája, a gondolkodás, a várakozás a válaszra... Az olyan válaszra, amit tényleg annak lehet nevezni, és nem csak néhány sebtiben odavetett mondatról van szó.
Lehetséges, hogy egy régivágású kommunikációs protokoll felett siralom a fenti szösszenet, de az értékek, amit a levelezés képvisel, szerintem a mai napig érvényesek. Szeretném látni, hogy még mindig van lehetőség az érdemi beszélgetésre, vagyis levélváltásra; hogy nem csak impulzusokból - megosztásból - áll a világ, hanem számít az is, ha arra válasz érkezik, és lehetőség van az együtt gondolkodásra, akár vérkomolyan, akár kötetlenül.
Ne féljünk tollat, billentyűzetet ragadan 100 karakter felett sem. ;]
Szöszmötölte: PozAko. |:.:| Direkt link.
Címkék: internet, kommunikáció
Kategóriák: Mindennapi
A tavasz tizenhét pillanata
2009. szeptember 21., hétfő 21:37:29
Ez freeblog.hu vezércikk! |:.:| Én szólok hozzá először!
[Médiai] Erről még szólni kell pár szót, mivel korszakos jelentőségű sorozathoz jutottam. A címben szereplő szovjet sorozat önmagában is egy mozgalmas korszak lenyomatát őrzi, és bár a "tempója" nem nevezhető erősnek, ha ráérez az ember az ízére, kifejezetten élvezhető.
Az egész történetről, annak hátteréről Gyöngyösi Zoltán írt egy igen alapos összefoglalót a
filmkalauzon, érdemes elolvasni - bár picike spoiler van benne, nem rontja az élvezeti értéket.
Az internetről egyébként "diszkont" konstrukcióban is beszerezhető, ha valakit érdekel.
A továbbélő kultusz jegyében pedig itt olvasható néhány Stirlitz-vicc. ;]
Szöszmötölte: PozAko. |:.:| Direkt link.
Címkék: sorozat, szovjet, történelem
Kategóriák: Médiai
Újradefiniálás
2009. szeptember 21., hétfő 19:00:49
Ez freeblog.hu vezércikk! |:.:| 8 komment, mondom én is!
[Emberi] Az írás alapvetően egyalkotói folyamat, legalábbis abban az értelemben, hogy az ember energiát fektet az egyébként csak benne kavargó, ritkábban ki is mondott gondolatok lejegyzésére. Eltekintve a jegyzőkönyv-szerű írásra, amikor az elhangzottak szóról-szóra való rögzítése a cél, az írás folyamán a megfogalmazott/megfogalmazódott gondolatok már egyfajta átstrukturálódás után, szerkesztve kerülnek lejegyzésre. Nem kívánok a szakértők területére mászni az írás működési mechanizmusa tekintetében, saját olvasatomban ez annyit jelent, hogy amíg az írás fizikailag lassabb mint a gondolat, a megfogalmazódás és annak megjelenése között mindig lesz különbség, mivel az ember önkéntelenül is energiát fektet a leírtak szerkesztésére.
Ebből fakadóan minden alkotói folyamat energiát igényel - a művész kollégák ezt biztosan tudják -; a gond ott van, amikor ezen erőforrások nem állnak rendelkezésre. Lásd idő, türelem, ihlet (jó, most dobálózhatunk nagy szavakkal - de főleg hangulat.
Hosszú idő után most úgy érzem, hogy ez utóbbi is megvan.
Nem akarok mártírkodni, hiszen nagyon sokan sokkal rosszabban élnek nálam, és esélyük sincs arra, hogy ilyen luxust engedjenek meg maguknak, amit most előhoztam. (A Kedves Olvasó legyinthet is, hogy hogyan jön ez ide, és mi köze van mások sanyarú sorsának a blog írójához. Semmi, csak eszembe jutott). Visszatérve: mozgalmas pár hónapon vagyok túl, amiről egyrészt az erőforrások általam megélt szűkössége, másrészt az események magánjellege miatt nem tettem ezen keretek között említést.
Mielőtt nekikezdtem most írni, azon gondolkodtam, hogy végtére is mit akarok ezzel a kis zuggal, ahova a dolgaimat szoktam felrakosgatni. Alapvetően egoblogról van szó, de talán az Olvasónak feltűnt már, hogy rólam mint Szerzőről vagyis a Szerző belső életéről ritkán esik szó - inkább arról, ami érdekel, vagy megfog. Akit meg ez az oldalam érdekel, már régen követi a FriendFeedemet. ;]
Még mielőtt a Kedves Olvasó megijedne, hogy nagy kitárulkozások fognak következtetni, megnyugtatom: nem tervezek ilyesmit. ;]
Ismervén valamennyire az emberi telhetetlenséget, annyit tudok válaszolni a ki nem mondott kérdésre: ha érdeklődik a Megbecsült Olvasó, kérdezzen nyugodtan, van rá ezer mód. ;]
Összességében: az elmúlt eseménydús időszak alatt eljutottam oda, hogy egyrészt saját magamat is újradefiniáljam - aminek egy része külsőségekben is megmutatkozik, akivel találkoztam, már láthatott belőle valamit -, és ha nem is új életet kezdjek (alapvetően elégedett vagyok vele), de pár dolgot új helyre tettem/teszek, elrakok vagy előszedek.
Hangulattól függően ez a blog is egy ilyen előkapart dolog lesz. Akiknek tetszettek az eddigi írásaim (hátha. ;]), az drukkoljon, (meg kommenteljen) hiszen együtt több mindent el lehet érni! ;]
Maradok Tisztelt Olvasóim híve:
A Szerző ;]
Szöszmötölte: PozAko. |:.:| Direkt link.
Címkék: blog, ego, PozAko
Kategóriák: Emberi
A gyermekvédelem fejlesztésének lehetőségei
2009. szeptember 21., hétfő 18:50:23
Ez freeblog.hu vezércikk! |:.:| Én szólok hozzá először!
[Szakmai] Ez a dolgozat az idei gyermekvédelem előadáshoz készült. Nekem néhány tekintetben új volt a terület, tehát előfordulhatnak benne pontatlanságok. Jó olvasást hozzá! ;]
A gyermekvédelem alapjai
Oktató: Rácz Andrea
A gyermekvédelem, mint önálló szakma a rendszerváltás után a gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) megszületésével jött létre. Ez a jogszabály volt az, ami meghatározta – és a mai napig meghatározza – a gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátások rendszerét, a pénzben, természetben juttatásokat, és az intézményi ellátásokat.
Az elmúlt 12 évben az egész ország területére kiterjedően kiépült a gyermekvédelem alap- és szakellátása, valamint a támogatások folyósításának az (ön)kormányzati rendszerhez igazított eljárási rendje. Ez a 12 év elég volt arra is, hogy kiderüljenek a rendszer hibái, erősségei. Emellett az ellátásokban megjelentek a harmadik szektor szervezetei, a civil jogvédelem, vagy akár az önkormányzati ellátásokat kiszerződött keretek között ellátó, kvázi magán intézmények is.
A gyermekvédelmi rendszer tehát erőteljes fejlődésen ment keresztül, ami nagy teljesítmény, tekintve, hogy egy multidiszciplináris, rendkívül sokrétű feladatot ellátó intézményrendszerről van szó.
Természetesen a törvény megjelenése előtt kerültek kialakításra azok a szakmai alapok. Ebben a tekintetben az alapvető dokumentum az 1989. november 20-án kelt ENSZ Gyermekjogi Egyezmény, amely szerint alapvetően minden 18. életéven aluli személy gyermeknek minősül. A gyermekekre ugyan úgy vonatkoznak az emberi jogok, amik tiltják a „faja, színe, neme, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, cselekvőképtelensége, születési vagy egyéb helyzete” szerinti megkülönböztetést. Az Egyezmény a gyermekek javára kedvez azzal, hogy minden esetben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszi figyelembe. A 6. cikk kimondja, hogy a gyermekeknek veleszületett joguk van az életre, és a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell az életben maradásukat és fejlődésüket. (Más kérdés, hogy a mai napig viták folynak arról, hogy mikortól számít valaki önálló személyiségnek.)
Az egyezmény kimondja azt is, hogy a gyermekeknek joguk van a családjukban felnőniük, ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha az ellenkezik a gyermekek mindenek felett álló érdekével. (Ebből a kitételből fakadóan sok ellentmondás keletkezik a mai napig, ahogy azt a későbbiekben láthatjuk.)
Természetesen az Egyezményben meghatározott többi alapelv is fontos, de talán ezek azok az alapok, amelyek a leginkább meghatározzák a gyermekekkel való bánásmód szabályait. Ez nem jelenti azt, hogy ezzel megoldódott a gyermekvédelmi rendszerek kialakítására vonatkozó szabályok kérdése, mivel az egyetemes értékeken túl figyelembe kell venni az adott közösségek kulturális hagyományait, értékeit is. Ez pedig azt eredményezi, hogy országonként, de akár kisebb közösségenként is másfajta ellátórendszer alkalmas a feladat ellátására. Itt emelném ki a lokalizáció és a helyi szokásokra, informális kapcsolatokra épülő ellátásszervezés fontosságát.
Az intézményi háttér megfelelő funkcionalitása feltételezi, hogy a szükséges – nem feltétlenül csak anyagi – erőforrások rendelkezésre álljanak, hiszen az alapelvek teljesítése a legtöbb esetben nem pénz, hanem odafigyelés kérdése. (Természetesen egy éhínség, vagy természeti katasztrófa, esetleg háború, ami nem csak a gyermeket, hanem a család létét is veszélyezteti, rendkívül megnehezíti az alapelvek betartását.) A gyermekvédelem a legsebezhetőbb emberek megóvásáról szól, tehát szükséges az ellátások megfelelő emberanyaggal való feltöltése. Az anyagi forrásoktól függően az infrastrukturális és eszközháttér kialakítása is fontos.
A gyermek minden esetben egy rendszer része. Ennek legkisebb egysége saját maga, tehát mint élő szervezetnek kell biztosítani a fennmaradását. A második, szélesebb egysége a család, amibe született, és amiben fejlődik, tehát a gyermek létének sikere szoros összefüggésben van a család működőképességével. Az ennél is tágabb, helyi, regionális és országos közösségek is kimutatható hatással vannak a fejlődési potenciálra. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gyermekek esetében a jövő generációjáról beszélünk, tehát a teljes sikerhez szükséges, hogy amikor felnőnek, és szintén utódokat nemzenek, egy ugyan úgy – vagy lehetőleg jobban – élhető világ vegye őket körül, mint amiben felnőttek.
Ebből is látszik, hogy a gyermekvédelem nem csak az egyénből, és szűkebb környezetéből táplálkozik, hanem globális hatásokon alapul.
A gyermekvédelem helye az intézményesült ellátórendszerben
Habár a gyermekvédelem önálló törvényen alapszik, és saját ellátórendszerrel rendelkezik, erősen összefügg más szakterületekkel is. Mivel működése alapvetően holisztikus személetet igényel – a gyermek életére sok minden hatással van – ezért szükséges az érintett szakmai és tudományos területekkel való szinkronitás kialakítása. Mindezek ellenére jelenleg a gyermekvédelem inkább az önállósodás, mint a konvergencia felé halad, ami önmagában nem gond egészen addig a pontig, amíg ezzel más szakterületek erőforrásainak bevonását nem csökkenti, vagy nem zárja ki.
Jelenleg a gyermekvédelem önálló területnek mondható, amit mutat az is, hogy például a szociális törvény sokkal több, segítségre ember ellátását szabályozza. Ez természetesen visszavezethető a gyermekek mindenek felett álló érdekére.
Tehát a gyermekvédelem alapjában véve a szociális ellátórendszerhez áll közel, de attól jogszabályi hátterében, és intézményrendszerében is élesen elkülönül. Szoros kapcsolatban áll az oktatási rendszerrel, mint a gyerekek életének a család után legmeghatározóbb életterével és szociális közegével. Együttműködik a civil szféra gyermekekkel foglalkozó szervezeteivel a gyógyítástól kezdve a szabadidős programokig.
A jelenlegi gyermekvédelmi rendszer fejlesztésének lehetőségei
Általában, ami elsőként szóba szokott kerülni, az a pénzkérdés. Kétségtelen, hogy az intézmények ma majdnem mindenhol forráshiánnyal küzdenek, a finanszírozási konstrukciók folyamatosan változnak, amik nem teszik lehetővé a hosszabb távú fejlesztést, de sokszor még a fenntartás tekintetében is fejtörést okoznak. Ebből következik, hogy stabilizálni kell az intézmények finanszírozását, és forrásokat kell biztosítani a fejlesztésekre is, értve ezalatt az épületek, az infrastruktúra, és a szakemberek fejlesztését is. Persze nem csak fejleszteni kell, de a fenntarthatósági stratégiákat is ki kell dolgozni, hiszen mit ér egy olyan intézmény, ami teljesen korszerű, de a működésének fenntartására már nincs pénz. Az anyagi források megléte alapvetően gazdasági és költségvetési kérdés. A gyermekvédelem jellegéből adódóan nem képes külső források bevonására, tehát a piaci szereplők megjelenése ebben a szektorban nem nagyon várható (de ez ritkán is merül fel).
Viszont a civil társadalom bevonásával jelentős forrásokat lehet mozgósítani, hiszen a gyermekek mindenkire hatással vannak – a szó jobbik értelmében. Példa lehet erre a Bátor Tábor Alapítvány, vagy a Gyermekétkeztetési Alapítvány. Természetesen ezek professzionálisan működő nonprofit (sic!) szervezetek, de a gyermekvédelem, illetve a gyermekjólét területén elért eredményeik megkérdőjelezhetetlenek.
A civil szféra bevonásával nem csak az anyagi forrásokat lehet bővíteni, hanem a gyermekvédelem olyan eljárásokhoz, módszertanokhoz, szolgáltatásokhoz is hozzájuthat, amelyeket az állam nem tud, vagy nem akar felvállalni, de létfontosságúak a szektor prosperitásához. Vagy azért, mert az állami ellátórendszerben egyáltalán nem léteznek, vagy az intézmények csak korlátozottan férnek hozzájuk.
A továbbiakban Szikula István: A magyar gyermekvédelem fejlődésének kulcskérdései – egy lehetséges szakmai stratégia lépései című tanulmányára támaszkodok. Habár maga a tanulmány a gyermekvédelmi törvény kihirdetése után született, tartamát tekintve mind a mai napig érvényes, még úgy is, ha figyelembe vesszük a szakma messze nem elhanyagolható fejlődését.
Minden rendszert meg kell alapozni. Létre kell hozni azokat az elméleteket, amelyek interdiszciplináris alapokon nyugszanak – ahogy a gyermekek is egy rendkívül bonyolult rendszer részét képezik. Tehát az elméleti alapokat úgy kell megalkotni, hogy azok minden érintett tudományterület tapasztalatait egyesítsék, biztosítva a holisztikus szemléletet. A szakmai argók különbözőségéből fakadóan fontos a közös fogalomrendszer definiálása, az egységes kifejezések minden érintett terület általi elfogadása. Visszafelé is igaz az, hogy az így kialakított elméleti alapokat át kell ültetni a filozófiai, szociológiai, antropológiai (kulturális, szociális), kommunikációelméleti, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, orvosi, jogi, szociálpolitikai és a szociális munkás szakmának megfelelő értelmezési tartományba. Az elméleti alapokat azonban folyamatosan felül kell vizsgálni, egyrészt a legújabb kutatási eredmények alkalmazása, másrészt a valóság változásaihoz való illeszkedés miatt. Például atársadalmi kirekesztődés problematikája jelenleg egyre nagyobb méreteket ölt, ami hatással van az intézményrendszerekre és az újabb és újabb intézkedésekre is.
Régi hiányosság, és a mai napig nem teljes körűen megoldott probléma, egyben fejlesztési irány a gyermekvédelem etikai szabályozása. Szikula már a törvény megjelenése után felvetette a gyermekvédelem önálló etikai kódexének elkészítését, ami egyelőre nem készült el. A szakterülethez a szociális munka etikai kódexe áll a legközelebb, de ez nem tartalmaz iránymutatásokat egyes speciális kérdésekre. Habár a gyermekvédelem minden intézkedése, a gyermekekkel és a családjukkal való bánásmód jogilag szabályozva van, bizonyos esetekben kevés – nem lehet jogszabályban meghatározni például a bánásmód protokollját, a segítő és a gondozott, illetőleg a gondozott családja közötti együttműködéshez szükséges etikai szabályokat. Másrészt az etikai kódexet a szakma saját maga állítja össze, így annak elfogadása csak a szabály erejéből, hanem a szakmai felelősségvállalásból, és egyéni elkötelezettségből is fakad. A megfelelően összeállított, és elfogadott etikai kódex javíthatja a gyermekvédelem hatékonyságát, és biztonságot ad mind a szakembernek, mind a célcsoportnak.
Az egységes terminológia kérdése itthon túlhaladottnak tekinthető, a szakma kialakította saját nyelvezetét és fogalomrendszerét, amely széles körben elterjedt, javítva a hatékonyságot. Mégsem lehet szőnyeg alá söpörni a kérdést, hiszen a már korábban említett jogszabálymódosítások, valamint a valósághoz való alkalmazkodás időről-időre szükségessé teheti új fogalmak bevezetését, vagy már meglévők jelentésének módosítását. Az Európai Unióhoz való csatlakozással viszont szükségessé vált a többi tagállam gyermekvédelmi rendszerével való közös fogalomhasználat kialakítása, illetve az eltérő gyermekvédelmi rendszerek sajátos kifejezéseinek átültetése minden fél részére. Ez egyrészt elősegíti a határon átnyúló együttműködések kialakulását, valamint a – nagy valószínűséggel rövid időn belül felszaporodó – nemzetközi ügyekben való együttműködést.
A szakmai kiadványok tekintetében nem igazán lehet panaszkodni, szerencsére rengeteg jó és hasznos tanulmány, kutatási összefoglaló jelent és jelenik meg folyamatosan. Mi több, az internet terjedésével egyre könnyebbé vált a (nonprofit) publikáció is. Hátránya a publikálási felületek gyarapodásának, hogy jóval nagyobb a „zaj” is, így néha nehezebb hozzájutni a releváns információhoz. A folyamatosan megjelenő kiadványok sok esetben nehezen hozzáférhetőek alacsony példányszámuk, vagy ismeretlenségük okán. A szakirodalom felduzzadásával nem jött létre egységes kataszter, ami tartalmazná mind a nyomtatott, mind az elektronikus információhordozókon megjelent műveket. Ez, illetve a kisszériás kiadványok relatív drágasága azt is eredményezi, hogy a tudásanyag bővülésével a hozzáférés mégis csökkenhet.
Másik vetülete a szakirodalmaknak, hogy az Uniós csatlakozással óriási mennyiségű külföldi irodalom vált könnyebben hozzáférhetővé, azonban ezek fordítása sok energiát emészt fel. Ugyanitt megemlíthető, hogy a gyermekvédelmi szakemberek idegennyelv-tudásának fejlesztése hasonló fontossággal bír.
A gyermekvédelmi kutatások fejlesztése azért is bír nagy szereppel, mert egyre több esetben derül ki, hogy a gyermekvédelmi szolgálatok a jogszabálytól és a szakmai sztenderdektől eltérően működnek, vagy egyes gyakorlataik ellentmondanak a megszabott eljárásoknak. Ezek néhol intézményesültek, felderítésükhöz és a működőképes megoldások kidolgozásához információkat kell gyűjteni. Ha ilyen eltérések előfordulhatnak, az azt jelenti, hogy a kidolgozott rendszer egyes elemei diszfunkcionálisak, és nem képesek betölteni a rájuk kirótt szerepet – vagy az ellátott érdekeit nem képviselik és javítják, vagy a szakmában dolgozók számára nem megfelelő a szabályozás.
A kutatás másik szerepe a társadalom folyamatos változásának figyelemmel kísérése. Ebből az állandó, dinamikus mozgásból következik, hogy egyes problémák vagy jelenségek szerepe idővel csökken, míg másoké emelkedik. A korszerűsített vagy megváltoztatott szabályozások a gondos tervezés ellenére is rejthetnek buktatókat, vagy a hatásuk más eredményt válthat ki, mint amit megjósoltak, ezért ezeknek a nyomonkövetéses vizsgálata is szükséges.
A gyermekvédelem módszertanának fejlesztése a következő olyan terület amiről említést kell tenni. „A módszertan definíciója szerint a megismerés eszköze, a valóság megértésének és a tanultak alkalmazásának eszköze, és a szabályok rendszere.” Tehát azt a komplex rendszert jelenti, ami egybefogja a gyermekvédelem (vagy bármelyik más diszciplína) teljes folyamatát a probléma és a célcsoport megismerésétől az problémamegoldás eljárásrendjének kialakításán keresztül a szabályalkotásig és az alkalmazásig. Tehát a módszertan egy adott terület teljes spektrumát átöleli és rendszerbe foglalja. Ha meghozunk valamilyen intézkedést, annak minden esetben van valamilyen hatása az intézkedés célzottjaira. A hatás azonban megváltoztatja a célcsoport vagy célszemély állapotát, tehát a megváltozott állapot szerint kell a módszertanban kidolgozott eljárásokat alkalmazni. A módszertan fejlesztése nem csak a szakmai színvonal folyamatos fejlesztését jelenti, hanem a célcsoport változásaira adott válaszok állandó jellegű vizsgálatát, és az ahhoz való alkalmazkodást is. A gyermekvédelem módszertanának az egyes részterületek módszertanából kell felépülnie, természetesen integratív módon, összhangba hozva a szakterületek sajátosságait. A módszertan kiterjedtsége és integratív szerepe okán sohasem lehet azt mondani, hogy kész van, legfeljebb azt, hogy az adott helyzetre, adott időben megtaláltuk a megfelelő megoldást, eljárást. Ez ideiglenes, hiszen azok az élethelyzetek, amelyekkel a szakmai találkozik, bármikor megváltozhatnak.
A képzések fejlesztése adott, együtt azzal, hogy ma már jogszabály szabja meg,hogy adott időszak alatt milyen (kredit)értékű szakmai továbbképzések kell részt vennie a szakembereknek. Ennek mára kialakult piaca van, mind a piaci, mind a nonprofit szervezetek széles spektrumú képzéseket ajánlanak, állandó jelleggel. A továbbképzések tekintetében arra lehet érdemes odafigyelni, hogy a leadott tudásanyag folyamatosan frissített, korszerű legyen. Ez egyrészt az ellátottak érdekét szolgálja, másrészt a szakmai megbecsülését és fejlődését is szolgálja. Az igényességet minden esetben magán kell kezdenie valakinek, csak utána tud kifelé példát mutatni. Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert már személyesen is találkoztam olyan képzéssel – igaz más területen – ami a meghirdetett célokból alig ért el valamit, és módszertanilag is rendkívül elavult volt.
Ezen a megfelelő, szakmára szabott minőségbiztosítás bevezetése és fejlesztése segíthet. Minda mai napig „divatos” a minőségbiztosításra hivatkozni, mint valamilyen csodaszerre, ami megoldja a szolgáltatások színvonalának megtartását. Jelen esetbe eltekintenék a téveszmékre való rávilágítástól, elég annyi, hogy képzéseknek külön hangsúlyt kellene fektetni a minőségbiztosítás témakörére. Szerencsére egyre több felsőoktatási intézmény képzési anyagába kerül beépítésre a minőségbiztosítással kapcsolatos ismeretek átadása. A minőségbiztosítás kidolgozása a gyermekvédelem területén először kissé furcsának tűnhet, de mindenképpen működhet. Sajnos azonban egy ilyen, tanúsítvánnyal ellátott rendszer bevezetése komoly összeget emészt fel, ami az intézmények jelenlegi finanszírozásából nem kanyarítható ki, tehát külön forrásokat kell biztosítani hozzá. Végig kell gondolni azt is, hogy a minőségbiztosítás a gyermekvédelem mely szegmenseire terjedjen ki – értelemszerűen a nevelőszülőket külön-külön minősíteni értelmetlenül nagy munka, és rendkívül drága is lenne. A másik vetülete a minőségbiztosítás bevezetésének, hogy a betartásához a szakembereket képezni kell, valamint a munkarendjükbe be kell illeszteni a minőségbiztosítási protokollok alkalmazását, a visszacsatolások elkészítését, illetve a dokumentációk elkészítését. Mivel a rendszer jelenleg is túlterheltnek tekinthető, a bevezetés során ügyelni kell arra, hogy vagy biztosítson a fenntartó az intézménynek megfelelő plusz erőforrást, vagy az adminisztrációs terhek növekedése még kezelhető legyen.
A gyermekvédelmi enciklopédia elkészítése is jogos igény. Mindenképpen hiánypótló lenne egy minden tekintetben összefoglaló – ebből fakadóan igen vaskos – fogalom és eljárásgyűjtemény a szakma számára. Ennek természetesen csak úgy van igazán értelme, hogy rendszeresen frissítésre kerül benne a tudásanyag, hiszen maga a társadalom is folyamatosan változik. Ennek egyik lehetséges módja lehet valamilyen Wikipédia-szerű, interneten állandóan elérhető tudásbázis kialakítása.
Szikulai említi az önszerveződést, mint fejlesztendő területet. Tizenkét évvel a gyermekvédelmi törvény kiadása után ki lehet jelenteni, hogy ezen a területen jól állunk. Nagy számú nonprofit szervezet jött létre célcsoportként a gyermekeket meghatározva, közülük néhány figyelemre méltóan nagyra fejlődött. Lassan szembe kell nézni azzal a veszéllyel, hogy a civil szektor szabadsága, vagy tágabb lehetőségei miatt (és sokszor bizony nagyobb bizonytalansága ellenére) a szakemberek átszivárognak a civil szektorba. Ez még fontosabbá teszi a szakmai színvonal fenntartását, és a szakemberek kreativitására való támaszkodást. Nem csak a civil szervezetek, hanem a gyermekvédelmi intézményrendszer civil szervezetekkel való kapcsolatának fejlesztése is kiemelt területként kezelendő, különös tekintetben az együttműködések, erőforrások bevonása és a tudástranszfer tekintetében. A civil szervezetek fejlesztése mellett szól az is, hogy náluk sokkal nagyobb a belső motiváció, az egyéni áldozatvállalás mértéke, mint az intézményrendszerben dolgozóknál. Ez logikusan következik abból, hogy a civileknél sokkal jobban, mondhatni egzisztenciálisan érzékenyebben jelenik meg a források szűkössége és bizonytalansága; vagy pedig ha valaki szabadidejében civilkedik, akkor az a saját maga által felvállalt áldozat, ami sokkal nagyobb értéket képvisel az egyén szemében.
A külső, nyilvánossággal való kapcsolat különösen fontossá vált az utóbbi időkben, amikor egymást érik a gyermekvédelmi rendszerrel összefüggő botrányok. A sajnálatos esetek megtörténte mellett súlyosbítja a szakma helyzetét az is, hogy ilyen helyzetekben sokszor bezáródnak a kommunikációs csatornák, ami a közvélemény szemében inkább a bűnösség és az eltusololás bizonyítéka, mint a teljes körű felderítésé és a felelősök megnyugtató felelősségre vonásáé. Sok esetben nem is lenne másra szükség, csak néhány, megfelelő adottságokkal rendelkező szakember kommunikációs továbbképzése sajtószóvivővé vagy kommunikációs kapcsolattartóvá. Emellett az átláthatóság – habár kétségtelenül több esetben kényelmetlen lehet a szakemberek számára – megfelelő kommunikációval párosítva – elejét vehetné vagy csökkenthetné a közvélemény negatív attitűdjét a gyermekvédelemmel szemben.
A fentieken túl említést érdemel még a szakmai dokumentáció fejlesztésének kérdése is. Egyrészt a gyermekvédelem során használt dokumentumok standardizálásáról van szó, másrészt pedig olyan elektronikus adatbázisok létrehozásáról, amelyekben az ellátásban részt vevők adatai naprakészen követhetőek, illetve más, illetékes szervek részére eljuttathatóak. Itt nem kell feltétlenül milliós fejlesztésekre gondolni, sokszor elegendő lenne a gyermekjóléti szolgálatok pár tíz- vagy százezer forintos informatikai rekonstrukciója valamint a megfelelő informatikai hálózat kiépítése. Sok esetben az jelent inkább gondot, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek az informatikai eszközök legelemibb hazsnálati tudnivalóival nincsenek tisztában, így az adminisztráció gyorsítására bevezetett eszközök inkább csak hátráltatják a munkát. Ennek a problémának a feloldása egy 10-20 órás célzott képzéssel megoldható lenne.
Összegzés
Kétségtelen, hogy nem érintettem minden szóba jöhető fejlesztési és és fejlesztendő területet és részterületet, de úgy gondoltam, hogy talán ezek az aspektusok, amelyek a legfontosabbak. A gyermekvédelem kiemelt jelentőségű a szociális ellátások között is, hiszen a jövő nemzedékének a felneveléséről és a nekik átadott értékekről szól – rajtunk múlik, mivel indítjuk útnak utódainkat. A feladat nem egyszerű, és jelenleg a források is egyre szűkösebbek, de ez nem jelenti azt, hogy fel kell adni. A kutatások, fejlesztések segíthetik hozzá a szakmát ahhoz, hogy hatékonyabb, és esetleg olcsóbb protokollokkal nagyobb eredményt érhessünk el, egyenlő(bb) esélyeket biztosítva gyermekeinknek.
Szöszmötölte: PozAko. |:.:| Direkt link.
Címkék: dolgozat, egyetem, Szocialpolitika
Kategóriák: Szakmai
Napi prosztóság
2009. szeptember 17., csütörtök 12:46:46
Ez freeblog.hu vezércikk! |:.:| 2 komment, mondom én is!
[Humori] "Nem bírom a szellemi fölényt.
Főleg, ha nálam van."
(Ismert)
;]
Szöszmötölte: PozAko. |:.:| Direkt link.
Címkék: humor
Kategóriák: Humori
Most jut eszembe
2009. május 8., péntek 20:47:49
Ez freeblog.hu vezércikk! |:.:| 3 komment, mondom én is!
[Humori]
- Hogy nevezik a füves cigi egy-egy alkotóelemét?
- Jó intelem.
Saját fejlesztés. Most. Én kérek elnézést. ;]
Szöszmötölte: PozAko. |:.:| Direkt link.
Bejegyzések
Hozzászólások
- Jelen
- 2010. január
- 2009. december
- 2009. szeptember
- 2009. május
- 2009. március
- 2009. február
- 2009. január
- 2008. december
- 2008. november
- 2008. október
- Az összes »
- Blogi (39)
- Emberi (25)
- Humori (6)
- Közéleti (20)
- Médiai (12)
- Mindennapi (109)
- Művészeti (12)
- Női (3)
- Sporti (6)
- Szakmai (49)
- Technikai (37)
- Zenei (23)
3E (1) - 737 (1) - 7fo (1) - Al Arts Mozaik (1) - Alföld (1) - állatok (1) - Asimov (1) - ASUS (1) - auto (3) - beteg (2) - bevásárlóközpont (1) - blog (26) - Boeing (1) - bor (1) - Budapest (1) - buli (1) - busz (1) - Campona (1) - cápa (1) - CB (1) - ciki (1) - csalad (2) - DE (1) - Debrecen (26) - Debreceni Onkentesek Egy (3) - DEKA (2) - dervis (1) - disznotor (1) - dolgozat (2) - drog (1) - DVSC (1) - EARFU (1) - EFOTT (1) - egészségügy (2) - ego (8) - egyetem (4) - élet (7) - elmeny (1) - emberi (3) - epiteszet (1) - építkezés (1) - épület (1) - érzelmek (1) - ES (1) - esélyegyenlőség (2) - Eselyek Haza (1) - evfordulo (1) - fesztival (2) - film (1) - filo (2) - foci (1) - folyóirat (1) - foto (5) - freeblog (1) - frissites (1) - gobelin (1) - gondolatok (9) - Google (4) - Google Maps (4) - Gyor (5) - hal (1) - HD (1) - helyesírás (1) - hirdetés (1) - hírek (1) - hó (2) - holegballon (1) - humor (6) - Husvet (1) - ideológia (1) - időjárás (2) - IE (1) - Inca (1) - index (1) - informatika (3) - Intel (1) - internet (12) - irodalom (6) - iszlam (1) - iwiw (1) - Jaguar (1) - járművek (1) - karácsony (2) - kARTc (1) - KEFE (2) - kep (5) - kepzes (2) - kiállítás (2) - kirandulas (1) - Klinika Klub (1) - kommunikáció (1) - koncert (1) - kormány (1) - kozelet (1) - KOZOD (1) - kozosseg (5) - könyv (2) - Körösszakál (1) - közlekedés (1) - kreatív (1) - kultura (5) - Lina (6) - LOKI (3) - LOL (3) - low rider (1) - M62 (1) - media (5) - Mindig Pentek (1) - miniszterium (1) - mobiltelefon (2) - mozdony (2) - mozi (1) - muveszet (1) - művészet (1) - népszavazás (2) - NOHAB (1) - nonprofit (2) - nő (1) - oktatás (1) - Olimpia (1) - onkentes (3) - onkentesseg (3) - open source (1) - országgyűlés (2) - palyazat (1) - parkolás (1) - Partycsokak (1) - politika (6) - Popper Peter (1) - posta (2) - PozAko (10) - prezentáció (2) - processzor (1) - program (3) - projekt (1) - radio (2) - rája (1) - reklam (3) - repülés (2) - retro (1) - riport (1) - sajto (3) - SE (5) - SETI (1) - snap (1) - sorozat (1) - sport (5) - szinhaz (4) - Szocialpolitika (9) - SzolaRadio (5) - szovjet (1) - társadalom (2) - technika (6) - telefon (2) - terkep (4) - természet (2) - történelem (1) - törvény (1) - Tropicarium (1) - tuntetes (3) - twitter (2) - ujsag (1) - UnixLab (1) - ur (1) - ünnep (1) - üzlet (1) - Valentin nap (1) - vasut (6) - Vekeri to Fesztival (1) - vélemény (3) - verseny (1) - vicc (2) - videó (7) - villamos (1) - Vodafone (2) - vonat (6) - web20 (4) - Wikipedia (4) - wingsuit (1) - zene (10)
Debrecen.Blog.Régió
!
!Basahalom boulevard*
!Nevergone*
!Attilio*
!Razide*
Giros - disz iz máj csörcs*
!C'est l'AVIE*
Kelt - worldshots*
kibelezettcsirke*
NAKedeye*
steadman-Parazsurnál*
PixelTigris*
suttogo*
!Rézműves Család*
Bachterman*
Polyák Tamás
!K@CS
Goldberg (3rd edition)
!Aenimablog
Fonák-röpte
hando blog
mega
MiszterX
Szakács Béla Naplója
!WarYou
After Love
A Vészmadár naplója
Mogyiman oldalai
!fetske - Ez vagyok ÉN...
Debi szemle
pepinho
Alhazred
!Tündérmetallady
!rakenroll
!Pannóca
!Zotya*
!Lackó Skywalker
!Cica*
!turul
Gyulargh
* debrecenfalu crew
! még többet olvasom
FriendFeed
iWiW
MyVIP
MySpace
Last.fm
Milgram
Windows Live Spaces
Google Reader
del.icio.us
ppl
YouTube
Jóbarát.com
hi5
twitter
orkut
baratikor.com
Itt voltam!
PerfSpot
Facebook
ICQ
geospace.hu
Indafotó
flickr
KEFE
Alföld
Szóla Rádió
DE szociálpolitika
UnixLab
- Téridő, bachterman: nézd meg a southland tales-t. film. »
- Tőmondatok, Ilona: Ugyanezt éreztem ma reggel, csak nem tudtam megfogalmazni. Tőmondatokban sem... »
- Tőmondatok, PozAko: @Pannóca: Nem toltam el; az igaz, hogy az enyém, de... »
- Tőmondatok, Pannóca: Ezt elbsztad, mostmár nem csak a tiéd :D »
- Tőmondatok, PozAko: Mindenki azt ért bele, amit akar. Az ott és akkor... »
- Tőmondatok, Cicca: Tetszik. Talán értem. Ez egy hangulat. Jó egyedül vagy valakivel... »
- Téridő, PozAko: @Pannóca Valami ilyesmi. Vetít valami teljesen másik valóságot, miközben az... »
- Téridő, Pannóca: Én is szeretem... a hatvanas évek, hidegháború, ez a paranoid... »
